Az LNG/CNG-üzemű gépjárművek több szempontból is lényegesen kisebb környezeti terhelést okoznak, mint gázolajjal vagy benzinnel üzemelő társaik.
Korunk egyik legnagyobb kihívása globális szinten az éghajlatváltozás lassítása, illetve helyi szinten a települések levegőminőségének javítása. A közlekedési ágazat mindkét területért felelős. A gépjárművek által okozott szén-dioxid-terhelés a kifejtett üvegházhatás által a globális felmelegedést gyorsítja, míg a kipufogógázok különféle károsanyagai, mint például a nitrogénoxidok és a szilárd részecskék (korom), belélegezve az emberi egészségre ártalmasak.
Az LNG/CNG-hajtású gépjárművek metángázzal üzemelnek, amely származhat földgázból vagy megújuló biogázból. A metángáz kémiai összetétele révén rendkívül tisztán ég. Ezért már a földgázból előállított LNG/CNG-üzemanyag használata esetén is 10-20 százalékkal csökken a légkör szén-dioxid-terhelése a dízelhajtáshoz képest, ám a biogázból előállított LNG/CNG-üzemanyag közel szén-dioxid-semleges közlekedést biztosít. Továbbá a metángázzal üzemelő gépjárművek 95 százalékkal kevesebb szilárd részecskét és 70 százalékkal kevesebb nitrogénoxidot bocsátanak ki, mint dízelüzemű társaik.
Hosszú távon az LNG/CNG-üzemű gépjárművek számottevően kedvezőbb teljes birtoklási költséget (TCO) eredményeznek, mint dízelüzemű társaik.
Egy üzletileg sikeres üzemeltető a döntései során nem korlátozódhat csak egy költségtényezőnek, mint például a jármű beszerzési árának vagy üzemanyag-fogyasztásának a figyelembevételére. A teljes birtoklási költséggel (TCO) kell számolnia, amely a jármű életciklusa során felmerülő összes költségtényezőt magában foglalja a beszerzési ártól az üzemanyag- és szervizköltségeken, az úthasználati díjakon, valamint a biztosítási díjakon és adókon át a használtkori értékesítési árig. Az LNG/CNG-üzemű gépjárművek hosszú távon a legkedvezőbb TCO-t mutatják.
Beszerzési áruk nagyobb, mint dízelüzemű társaiké, de közel sem annyival, mint az elektromos hajtású modelleké. Egyes európai országokban pedig akár 20 ezer euróval is támogatja az állam az LNG-hajtású járművek beszerzését. Az üzemanyagköltségek több év átlagában jelentősen kisebbek, mint a dízelüzemű járművek esetében. Továbbá bizonyos országokban az úthasználati díjak is kedvezőbbek az LNG-üzemű gépjárművek számára, sőt, Németország 2023 végéig teljes útdíjmentességet biztosít ezeknek a modelleknek. Ez szintén jelentős megtakarítást eredményez az üzemeltetőknek. Nem utolsósorban a karbantartási és javítási költségek is kisebbek, ugyanis a gázmotorok a tisztább égési folyamatnak köszönhetően kevesebb kipufogógáz-utánkezelő rendszert igényelnek, mint a dízelmotorok. Például nincs szükség dízel részecskeszűrőre és SCR-rendszerre, ezáltal nem kell AdBlue-adalékanyagot sem használni.
Az LNG/CNG-üzemű gépjárművek a tisztább égési folyamatnak köszönhetően kevesebb kipufogógáz-utánkezelő rendszert igényelnek, ezáltal megbízhatóbbak és kisebb a szervizigényük.
Napjainkra a dízelüzemű gépjárművek szinte guruló laboratóriumokká váltak a kipufogógáz károsanyag-tartalmának csökkentésére alkalmazott számos utánkezelő rendszer beépítésével. A dízel részecskeszűrők (DPF) az üzemelési körülményektől függő rendszerességgel regenerálást, adott esetben álló helyben végzett kényszerregenerálást igényelnek. Adott futásteljesítmény után így is elengedhetetlen a cseréjük, amit járműszervizben lehet csak elvégezni. Az AdBlue-adalék felhasználásával szelektív katalitikus redukciót végző SCR-rendszer gyakori hibaforrás a gépjárműveken, javítása szintén csak járműszervizben végezhető el. A metángázzal üzemelő gépjárművek esetében a tisztább égés miatt nincs szükség ezekre a rendszerekre, ami csökkenti a hibalehetőségek számát, a szervizköltségeket, az állásidőt, sőt, kis mértékben a járművek saját tömegét is.
A gázhajtású gépjárművek lényegesen csendesebben és kisebb rezgésszinttel üzemelnek dízelmotorral hajtott társaiknál, ezért kényelmesebb a vezetésük.
Számos műszeres mérés igazolja, hogy a metángázzal üzemelő gépjárművek működési zajszintje csupán feleakkora, mint dízelüzemű társaiké. Ez a jelentős különbség természetesen a gépjárművek vezetőfülkéjében is tapasztalható. Emellett a gáz lágyabb égési folyamatának és a hengerekben jelentkező kisebb égési csúcsnyomásnak köszönhetően a gázmotorok lényegesen kisebb rezgésszinttel üzemelnek, mint a dízelmotorok. Ez szintén jól érzékelhető a vezetőfülkében. Így a gázüzemű gépjárművek vezetői kényelmesebb körülmények között dolgozhatnak, kevésbé fáradnak el a műszak végére és hosszú távon kevesebb egészségügyi panaszuk jelentkezik. Ugyanakkor a korszerű LNG/CNG-üzemű gépjárművek nyomatékleadási jellege, azaz vezethetősége alig marad el a dízelüzeműektől. Mindezek eredményeként a járművezetők rendszerint gyorsan és könnyen megkedvelik gázüzemű munkaeszközeiket.
Az LNG/CNG-technika egy évtizedek óta elérhető, kiforrott, nagy sorozatban gyártott megoldás, amely a belső égésű motorokon alapul. Jelenleg műszakilag ez a legéletképesebb alternatív hajtás.
Ma még a gépjárműipar termelésének gerincét a belső égésű, elsősorban benzin-, illetve dízelüzemű motorokkal hajtott modellek adják. Erre van berendezkedve a beszállítói háttér, a töltőállomások hálózata, az alkatrészellátás és a szervizek infrastruktúrája, illetve szakemberállománya. Egy új alternatív hajtási megoldás piaci elterjedéséhez szükségszerűen ennek a kiterjedt háttériparnak is megfelelően fel kell készülnie. Egy új alternatív megoldás műszaki szempontból minél nagyobb mértékben eltér a hagyományostól, annál nehezebb, költségesebb és hosszabb ez az átállási folyamat. Az LNG/CNG-hajtás fontos előnye, hogy a gázmotorok a nagy sorozatban gyártott benzin-, illetve dízelmotorokon alapulnak, valamint üzemanyag-ellátásuk és szervizelésük is igen hasonló infrastruktúrát igényel. Az átállás tehát nem jár olyan gyökeres változásokkal, mint például az elektromos gépjárművek esetében. Továbbá világszerte évtizedek óta nagy sorozatban gyártanak gázüzemű gépjárműveket, ez tehát egy kiforrott technikának tekinthető.
Az LNG/CNG-üzemű gépjárművek néhány perc alatt teletankolhatók, a nehézhaszonjárművek hatótávolsága pedig elérheti az 1000-1500 kilométert.
Napjainkban a logisztikai ágazatban is rohamosan felgyorsultak a folyamatok és alapvető elvárás az időbeli pontosság, akárcsak a közösségi közlekedésben. Ez nagy kihívás elé állítja a haszongépjárművek üzemeltetőit is, akik számára az egyik legfontosabb mutató ma már az üzemidő. Ebből a szempontból az LNG/CNG-üzemű gépjárművek nagy előnye például az akkumulátoros elektromos modellekkel szemben, hogy körülbelül annyi idő alatt teletankolhatók, mint dízelüzemű társaik, a nehézhaszonjárművek hatótávolsága pedig egyes modellek esetében akár 1500 kilométer is lehet. Míg a dízelmotorral hajtott modellekkel összevetve a nagyobb megbízhatóságuk és kisebb szervizigényük növeli a gázüzemű járművek üzemidejét. Továbbá a csendesebb működésnek köszönhetően a gázüzemű haszonjárművek éjszaka is dolgozhatnak a településeken, legyen szó áruterítésről vagy hulladékgyűjtésről. Így napközben nem növelik még tovább a csúcsforgalmat, illetve éjszaka sokkal hatékonyabban, azaz gyorsabban és gazdaságosabban elvégezhetik feladataikat. Ez hatalmas lehetőségeket nyithat a logisztikai ágazatban.